LÉGÚTI ALLERGIÁS BETEGSÉGEK

Az allergiás nátha (szénanátha) a leggyakoribb allergiás megbetegedés.
A szezonális szénanátha okozói a pollenek, a fák, füvek, gyomok virágporai.
A szél által beporzott növények jelentik a legfőbb veszélyt, ezek pollenjei száraz, meleg, szeles időben több száz kilométerre is eljutnak. A kora tavaszi pollenek időszaka februárban indul a mogyoróval, majd követi az éger, nyír, szilfélék, később pedig a nyár, fűz, bükk, tölgy. A május-júniusi tünetekért a fűfélék és gabona pollenek felelősek. Késő nyárra (július-augusztus-szeptember) esik a gyomnövények virágzása: lándzsás útifű, fekete üröm, parlagfű.
Perenniális, egész évben tüneteket okozó allergének: poratka, gombák, állati szőrök, hám antigének, tollak.
A szénanátha jellegzetes tünetei: tüsszögés, vizes orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás.
A nehezített orrlégzés miatt zavart az éjszakai pihenés. Álmatlanság, fáradékonyság, fejfájás, depresszió alakulhat ki.


Az allergiás kötőhártyagyulladás a szénanátha leggyakoribb kísérője, melyet könnyezés, szemviszketés, kötőhártya-vörösség, homályos látás, szemhéj duzzanat jellemez.

Szénanáthás betegeknél bizonyos zöldségek, gyümölcsök elfogyasztásakor a szájüregben égő, viszkető érzés léphet fel, mely hátterében keresztreakció áll. A keresztreakciót a pollenekben és ételekben megtalálható allergének hasonlósága okozza. Ilyen például parlagfű allergiásoknál a görögdinnye, paradicsom, banán, uborka fogyasztása kapcsán fellépő panasz.

Asthma bronchiale (asztma): a hörgőrendszerben idült gyulladás zajlik, mely a hörgők túlérzékenységét okozza. A legkisebb ingerlő hatásra a hörgőfal simaizmai görcsösen összehúzódnak, a nyálkahártya megduzzad, tapadós nyák termelődik. Mindez szűkíti a légutakat, főként a kilégzés válik nehezítetté. Asztmás tüneteket provokálhatnak allergiát okozó anyagok (allergiás asztma), és egyéb irritáló behatások (nem allergiás asztma): légúti fertőzések, hideg, száraz levegő, légszennyezettség, gyógyszerek, fizikai terhelés, refluxbetegség. Mai ismereteink szerint az asztmát meggyógyítani nem tudjuk, a kezelésben a kontrollált állapot, azaz minél hosszabb tünetmentes időszak biztosítása a cél.



ALLERGIÁS BŐRBETEGSÉGEK

Atopiás dermatitis (endogén ekcéma): veleszületett hajlam alapján kialakuló bőrgyulladás, melyre jellemző a száraz, hámló, durva tapintatú, viszkető, vörös bőr főként a könyök- és térdhajlatban, csecsemőknél az arcon, de a test más területein is jelentkezhet. Nem fertőző elváltozás! Társulhat ételallergiával, szénanáthával, asztmával, illetve ezen allergiás megbetegedések időben követhetik egymást, melyet a szakirodalom atopiás menetelésnek nevez.

Urticaria (urtikária, csalánkiütés): a bőrön és a nyálkahártyákon megjelenő, duzzanattal, pírral járó, viszkető elváltozás, időnként hólyagképződés is előfordul. Viszonylag gyorsan alakul ki, és gyorsan (20 perc – néhány óra alatt) múlik a jelenség. A szem körüli szövetek és a száj duzzanata is kísérheti.
A heveny (acut) urticaria hirtelen alakul ki, néhány napig áll fenn, és a legtöbbször gyógyszer vagy étel okozza. A leggyakrabban allergiát okozó fehérjék a halakban, tejben, tojásban, gabonafélékben, dióban találhatóak. Direkt hisztaminfelszabadítás révén okoz tüneteket a tojásfehérje, a sajt, a földieper. Emellett ismeretes az ún. álallergia, amikor a csalánkiütést biológiailag aktív vegyület tartalma révén hozza létre néhány élelmiszer, mint pl. a paradicsom, avokado, ananász, sajtok, sör, bor, néhány halféle, bizonyos konzervek.
Intermittáló, visszatérő urticaria: rövid csalánkiütéses időszakok váltakoznak hosszabb tünetmentes időszakokkal. Hetekig-évekig is fennállhat az állapot.
Idült (krónikus) urticaria: a tünetek legalább 6 hétig folyamatosan fennállnak változó intenzitással. Hátterében lehet ételallergia, fertőzések (B és C típusú hepatitisz, Helicobacter fertőzés, paraziták, idült fül-orr-gégészeti, nőgyógyászati, fogászati gyulladások), daganat, autoimmun és egyéb belgyógyászati betegségek. A kiváltó ok tisztázása nagy türelmet igénylő, sokszor hosszadalmas feladat, és az esetek 70-80%-ában sikertelen, mely a kezelést is megnehezíti.


ÉTELALLERGIA (GYOMOR- BÉLRENDSZERI ALLERGIA)

Valódi táplálékallergiát ételek fehérjéi és ételadalékok okozhatnak arra hajlamos betegekben. Az IgE ellenanyag közvetített allergiák azonnali típusú reakciót mutatnak, vagyis az étel elfogyasztása után azonnal, max. 1-2 órán belül tünetek jelentkeznek. Ezek lehetnek hasi panaszok (hasfájás, puffadás, hányás, hasmenés, esetleg véres széklet), bőrtünetek (csalánkiütés, viszketés), légúti tünetek (orrfolyás, orrdugulás, köhögés, asztma, rekedtség, gége ödéma), migrén.
Leggyakoribb ételallergiát okozó anyagok:
Tej, tojás, liszt, földimogyoró, szója, hal, dió, kagyló, egyes zöldségek, gyümölcsök.

Az ételallergia nem tévesztendő össze az étel-intoleranciával! Bár tüneteik alapján nehezen különíthetők el, az étel-intolerancia kialakulásában az immunrendszernek nincs központi szerepe. Legismertebb a laktóz-intolerancia, a tejcukorérzékenység, mely hátterében a tejcukor bontásához szükséges enzim hiánya áll.


LEGFONTOSABB TEENDŐNK A MEGELŐZÉS

A nyugati típusú életmód terjedésével az allergiás betegségek száma megszaporodott. Kialakulásuknak kedvez a légszennyeződés növekedése, a tisztítószerek, vegyszerek, kozmetikumok nagymértékű felhasználása, a feldolgozott ételekben található adalékanyagok (színezékek, tartósítószerek, ízfokozók, stb), antibiotikumok és egyéb gyógyszerek megnövekedett fogyasztása. Az allergének száma oly mértékben megszaporodott, hogy pontos azonosításuk sokszor lehetetlen, ezért is kap kiemelten fontos szerepet a megelőzés:
  • kerüljük a poros, szennyezett levegőjű helyeket,
  • csökkentsük minimálisra a kozmetikumok használatát,
  • a friss élelmiszereket részesítsük előnyben a feldolgozott, tartósított ételekkel szemben,
  • a primőr zöldség, gyümölcs nagy mennyiségben tartalmazhat rovarirtó szereket, nitrátot, ezért inkább idényben fogyasszuk, és részesítsük előnyben a hazai termesztésű zöldségeket, gyümölcsöket (ha lehet, bio termesztésűeket), szervezetünk ezeket tolerálja leginkább,
  • fontos a szervezet rendszeres regenerálása, a pihentető alvás, testmozgás is.